Megeálmodott nők

(részlet)

nem, nem mond nekem semmit vénuszod botticelli
rózsás bőrrel a tenger kerek edényéből kiszáll!
szürkén a sok irigy asszony körülseregli
dadogó zászlóerdő megannyi deszkaszál

semmit a rafaelek rosettik leonardók
e lágyhusu leányzó akinek kegyét esded...
más színt akarok én! más mértékre vágyok!
e szép föld páriája - nem huzok hölgyetekhez

idegenek mind nekem! e nyár-tűz nagyszerűség
ez az asszonyi bőr mely mint ringló dérhavas
ha dicsérnem kell mégis - hadd dicsérjem a pórnép
lányát ki sarlót fogva a rozsföldön halad

(A.S.)